A hét napja, amit naponta természetesnek tartunk: vasárnap, hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. A naptárban minden héten ugyanabban a sorrendben találhatóak, de ki döntött a sorrendről?
Valójában a napok nevei szoros kapcsolatban állnak a Nappal, a Holddal és a Marsral. Ezen túlmenően, a napok sorrendjének kialakulásában mélyen gyökerezik az ókori emberek hite, hogy "az égitestek óránként váltják egymást a hatalomban".
A napok sorrendje az ókori felfogásnak köszönhető, amely szerint a 7 égitestet 1 óránként váltják. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de ha számokkal gondolkodunk, meglepően egyszerűvé válik.
Elsőként nézzük meg a neveket vasárnaptól szombatig. A japán napok nevei megfelelnek a Napsugarak, a Hold és a tisztán látható 5 bolygónak.
| Nap | Megfelelő égitest |
|---|---|
| Vasárnap | Nap |
| Hétfő | Hold |
| Kedd | Mars |
| Szerda | Merkúr |
| Csütöltök | Jupiter |
| Péntek | Vénusz |
| Szombat | Szaturnusz |
Ilyen értelemben a Nap, a Hold, a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és a Szaturnusz neve "heteket" alkot.
A "tűz" a kedden a Mars, a "víz" a szerdán a Merkúr, a "fa" a csütörtökön a Jupiter, az "arany" a pénteken a Vénusz, a "föld" a szombaton a Szaturnusz neve alatt áll. Ha megnézzük a karaktereket, látható a kapcsolatuk a bolygókkal.
Azonban nem azt jelenti, hogy az égitestek ezen a sorrenden állnak. Akkor miért lett a napok sorrendje "Nap- Hold- Mars- Merkúr- Jupiter- Vénusz- Szaturnusz"?
A napok sorrendjének megértéséhez tudnunk kell, hogy az ókori emberek hogyan alakították el az égitestek felsorolását, és hogy miként történik az égitestek óránkénti sorba állítása.
Az ókori asztrológiában a Földet a világmindenség középpontjának tartották, amely körül az égitestek keringenek. E felfogás alapján a 7 égitest távolsági sorrendje a következő:
Szaturnusz → Jupiter → Mars → Nap → Vénusz → Merkúr → Hold
Ez nem a modern asztrológiai tudomány által ismert bolygók távolsága, hanem az akkori világnézeten alapuló rendezés.
Az ókori asztrológiában a nap 24 órára oszlott, és úgy gondolták, hogy a 7 égitest váltják egymást az időben.
Ha az első órát a Szaturnusz irányította, a következő órát a Jupiter, aztán a Mars... Ezt a sorrendet többször is megismétlik. Ha elérjük a 7. Holdat, újra visszatérünk a Szaturnuszhoz.
Például, ha a legelső 9 órát így rendezzük:
| Óra | Felelős égitest |
|---|---|
| 1. óra | Szaturnusz |
| 2. óra | Jupiter |
| 3. óra | Mars |
| 4. óra | Nap |
| 5. óra | Vénusz |
| 6. óra | Merkúr |
| 7. óra | Hold |
| 8. óra | Szaturnusz |
| 9. óra | Jupiter |
Látja, hogy a 7 égitest váltogatása kulcsfontosságú.
A legfontosabb dolog, hogy 1 nap 24 órából áll.
Ha 24-et elosztunk 7-tel, 3 maradékot kapunk. Ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt 7 égitest 3 kört fut, majd még 3 lépést előre lépünk.
Ha az első óra a Szaturnusz volt, akkor 24 óra elteltével a következő nap első órája a Naptól számított 3. lépés lesz.
Szaturnusz → Jupiter → Mars → Nap
Ezért a Szaturnuszt irányító nap után a Nap napja, vagyis a vasárnap következik.
Ha folytatjuk ezt a számítást, vasárnap után a hétfő következik, aztán a kedd, és végül a jelenlegi napok sorrendje születik meg.
Ha ezt a mechanizmust megértjük, láthatjuk, hogy a napok sorrendje nem véletlenszerűen alakult ki.
De miért van egy hétben 7 nap?
A 7 napos ciklusnak a Babilonban van a gyökere. Fontosnak tartották a Hold fázisait és a csillagok megfigyelését, így a 7-es szám lett az idő egységeként használatos. Később ez a 7 napos hét és az égitestekkel kapcsolatos napok rendszere elterjedt az ókori világban.
Azonban a 7 napos hét születésének történetét és az égitestek időbeli elrendelését külön kell vizsgálni. Jelenlegi napirendünk, e több történelmi folyamat összefonódásának eredménye.
A hét égitestek koncepciója a Heian-korban érkezett Japánba. A Nemzeti Csillagászati Obszervatórium szerint a Kōbō Daishi, Kūkai által hozott "Változó Napok" szövegben is megtalálhatók a Nap, a Hold és az 5 bolygó ábrázolásai.
Japánban akkoriban a napokat nem annyira a munka vagy az iskola dátumának kezelésére használták, hanem inkább a napi eseményekhez kapcsolódó jós tulajdonságok előrejelzésére. A naptárakba a napok felvétele elkezdődött, és fokozatosan megszilárdult Japánban is.
Aztán a Meiji-korban Japán a nyugati Nap-naptárat alkalmazta. A vasárnap szabadnap rendszerét is abban az időszakban állították be, így a napok és az élet közötti kapcsolat megerősödött.
Nemcsak a japán, hanem az angol napok nevei is kapcsolatban állnak az égitestekkel.
| Nap | Angol | Származó égitest vagy isten |
|---|---|---|
| Vasárnap | Sunday | Nap (Sun) |
| Hétfő | Monday | Hold (Moon) |
| Kedd | Tuesday | Skandináv mitológiai isten, Týr |
| Szerda | Wednesday | Skandináv mitológiai isten, Odin-hoz kötődik |
| Csütörtök | Thursday | Skandináv mitológiai isten, Thor |
| Péntek | Friday | Skandináv mitológiai istennő, kötődik |
| Szombat | Saturday | Szaturnusz (Saturn) |
Az Sunday és Monday egyértelmű példa a Nap és a Hold eredetének. Másrészről, a kedddel péntekig a római mitológiai égitestekhez kapcsolódó istenek a germán és skandináv istenekre lettek cserélve.
Ugyanazon napok között is érdekes látni, hogy milyen néven illetik őket különböző nyelveken.
A napok, amelyeket általában észrevétlenül használunk, a háttérben ókori csillagászati és asztrológiai, vallási, valamint különböző kultúrák hatásait hordozzák.
A napok nevei a 7 égitesthez kapcsolódnak, és az égitestek óránkénti sorba állítása révén a Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz és Szaturnusz sorrendbe állítható.
Persze, a mai tudomány szerint az égitestek nem dominálják az időt. Ez történelmi nézőpont az akkori emberek világnézetét tükrözi.
A naptárban megjelenő 7 nap is érdekesebbnek tűnhet, ha megismerjük a hátterét.